A zárt pályázat elnyerésében sokat számított a rádiós szignálok magas minősége.
„Pity, pity.” „Pipity, pipity.” „Pity, pity, pipity.” „Pipity, pity, pity.” Néhány kitűnő darab abból a negyvenhét foglalt jelzésből, melyek megkomponálásáért és előadásáért ötmillió forintot kapott Ákos, a nemzet popzenésze az állami mobiltelefon társaságtól.
Ákos a Heti Válasznak elmondta:
éjjeleken keresztül gyötrődött a művészi feladat súlya alatt, hiszen jól tudta, mindaz, ami elhagyja zeneszerkesztő szoftverje output nyílását, évtizedekre meghatározza majd a magyarságról alkotott képet szerte a világon.
Az első hallásra egyszerű motívumok mögött – tá-tá-titi-tá ritmizálás és egy kétvonalas „g” hang csengettyű hangszínen – egy élet munkája áll, hangsúlyozta a művész, ugyanakkor üzleti okokra hivatkozva határozottan elutasította a foglalt jelzések darabárának kiszámítását. (106.383 forint, de a kerekítés szabályai szerint inkább 106.385 – a szerk.)