Soha nem publikált dokumentumok kerültek elő 1956-57-ből. 

„A legújabb levéltári adatok alapján ki kell mondanunk, hogy  a magyar nép boldogulásáért vívott rezsiharc zászlóvivője, a fülkeforradalmi munkás-paraszt kormány méltó utódja 1956 hőseinek, akik már akkor is az imperialisták által ránk erőltetett magas energiaárak ellen küzdöttek”, állapítja meg Kecskés-Vakond Gusztáv történész, a Nemzeti Ravatalbizottság elnöke.

Kecskés-Vakond megtalálta Nagy Imre eddig sehol nem publikált beszédét, melyet az IMF-delegáció bevonulásakor mondott el a miniszterelnök: „Ma hajnalban az imperialista bankvilág és az őket támogató reakció támadást indítottak hazánk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink rezsiharcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

Brüsszel azonban – mint tudjuk – nem adta könnyen, az aljas támadások elhárítása sok áldozatot követelt a magyar néptől. A Bem téren gyülekező Békemenet azonban végső csapást mért az alacsony árak ellen küzdő idegen erőkre, s végül eljött a várva várt győzelem.

A Civil Összefogás Fórumának felkérésére 1957 május 1-én Kádár János összegezte közös eredményeinket: „Messze hangzóan hirdetjük, és ezt hallja meg barát, és ellenség egyaránt: hogy népünk begyógyítja a külföldi energiaszolgáltatók által okozott sebeket, és eltökélt szándéka, hogy magyar földön, amelyet annyi munkás- és parasztnemzedék vére és verejtéke öntözött, és amelyen a bitang balliberális rend 3 évvel ezelőtt csak romokat hagyott örökül a népnek, felépítjük szabad, független rezsimentes hazánkat, a szocialista Magyarországot."

Kecskés-Vakond hangsúlyozza: a dokumentumok alapján joggal ünnepelhetünk, hiszen karnyújtásnyira kerültünk az 1956-os forradalom célkitűzéséhez.