Persze, álruhában, mert ilyenkor a legfontosabb a szeretet.

„Szeretlek, mert karácsony van”, dúdolta az ismert slágert az álruhába öltözött Németh Szilárd, miközben lépcsőházról lépcsőházra járva saját ajándékával kedveskedett a magyar embereknek. Kinek a gázóráját csavarta vissza egy kicsit, kinek a villanyóráját lassította le a forgótárcsa mágnesezésével. Tudta persze, hogy ez nem teljesen szabályos, de, mondta magában, a külföldi szolgáltatók már így is eleget nyerészkedtek.

A kép jobb oldalán sz álruhás rezsicsökkentő 

- Ez nem a választásról szól - felelt ismét csak magának a kétkedők gondolatban feltett kérdéseire, miközben elővette a tizennégyes villáskulcsot - akkor is ezt tenném, ha ellenzékben volnánk. Igaz, akkor bevinne a járőr kocsi, viszont az is igaz, hogy nem vagyunk ellenzékben.

Így játszott el az ünnepi gondolatokkal, miközben néhány szerencsés magyar családnak az átlagnál is nagyobb mértékben csökkentette a rezsijét.

- Mi lenne, ha Demjén Rózsi Demjén Rezsi néven lépne fel? - engedte szárnyalni a fantáziát a második emelet lépcsőfordulójában, ám ezt az ötletet végül elvetette: túlzottan kampány ízű, ráadásul a Rózsival se lett egyeztetve.

- Jó, de mi lenne, ha az alsós gyerekek dolgozatot írnának „Az én apukám” címmel, és a legjobbakat leadná a Helyi téma? Valahogy így, például: „Az én apukám a fél nyolcas híradó után mindig kimegy a lépcsőházba és ellenőrzi, hogy kint van-e a faliújságon a rezsicsökkentésről szóló tájékoztató. Ha nincs kint, akkor azt mondja, hogy „már megint ellopták a kommunisták”, és kitesz egy másikat.”

Vagy így: „Az én apukám szereti a focit. Most örül, hogy végre épül minálunk is egy szép stadion, mert Ceglédnek már csak ez hiányzott. Apukám néha összevitatkozik a munkatársaival, mert ők Fradi drukkerek, apukám viszont a Videotonnak szurkol. De nem mindig, mert amikor a Felcsúttal játszottak, akkor elég ideges volt, és azt mondogatta, hogy: most melyik ujjamba harapjak?”    

Így cikáztak a gondolatok a rezsicsökkentési felelős agyában, miközben odakint barátságosan szállingózott a hó, és olvadt a rezsi. És az volt a legszebb, hogy már ő maga is képes volt hinni az egészben, és tudta: a rezsicsökkentés békéje más, mint a bejglitől eltelt gyomor nyugalma.