E hét vasárnapján népszavazást tartanak a budapesti Népszigeten. A referendumot a jelenleg Budapest közigazgatási területéhez tartozó földnyelven az oda tartózkodási címre bejelentett csaknem kettőszáz hajléktalan állampolgár kezdeményezte annak érdekében, hogy e hányattatott sorsú, de stratégiai szempontból rendkívül fontos területet Oroszországhoz csatlakozhasson. 

Mint azt szóvivőjük a mai sajtótájékoztatóján kifejtette: reményeik szerint a népszavazás során a szavazásra jogosultak többsége támogatásáról biztosítja majd kezdeményezésüket, így elgördül annak utolsó akadálya is, hogy a terület csatlakozhasson az Oroszországi Föderációhoz.

Arra az újságírói felvetésre, miszerint a Magyar Parlament még csak napirendre sem vette a vasárnapi referendumot - így az közjogi értelemben véve illegitim - szóvivőjük úgy nyilatkozott: elfogyott a türelmük, elegük van az illetékes kerületek és a Magyar Kormány ígérgetéseiből. A meteorológiai jelentések alapján tizennégy napon belül ismételtem rekordszintű áradás várható a Dunán, amelynek kivédésére a magyar szervek – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – képtelenek. Mindezért segítségért fordultak Vlagyimir Putyin elnökhöz, aki az orosz Okkupációs Hivatal illetékes vezetőjén keresztül ígéretet tett rá, hogy sikeres referendum esetén 24 órán belül egy teljes légideszant hadosztályt biztosít a terület védelmére. Megemlítendő, hogy a történelem során nem ez lenne az első alkalom, amikor orosz katonák jelennek meg a félszigeten. A Vörös Hadsereg 1944. december 22.-én foglalta el az akkor még „Szúnyogsziget” elnevezésű területet, de a konkrét megszállás csupán hetekig tartott, ez követően a szovjet csapatok nem állomásoztattak haderőt ott.

Jevgenyij Recska (képünkön) – az Orosz Gazdasági Minisztérium „Megszállt területek gazdasági fejlesztéséért” felelős államtitkár-helyettese szerint már kész tervekkel rendelkeznek a félsziget gazdasági rehabilitációjára vonatkozólag. Első körben a félsziget védműveit erősítenék meg az éves rendszeres árvizek kivédése céljából, majd a terület északi, 24 hektáros részén egy olaj és gáz finomító-elosztó állomást létesítenek a Dunán közlekedő azon uszályok számára, amelyek ez idáig a MOL csepeli kikötőjét vették igénybe. Az elosztó állomás létrehozásával a magyarországi Lukoil kutak közvetlenebb ellátása válik lehetségessé, így az említett benzinkutaknál feltehetően jelentős árcsökkenés prognosztizálható majd, amennyiben az új orosz elosztóállomás megépül. A tervek megvalósításához azonban – sajnálatos módon - szükség lesz a jelenlegi teljes Újpesti-öböl („Téli kikötő”) birtokba vételére is, amely elé – reményeik szerint – a magyar kormányzat nem gördít majd akadályt. Mindenesetre: a tervek készen állnak, az Orosz Gazdasági Minisztérium a kikötő használati jogáért hajlandó újragondolni a Magyar Kormánnyal a Paksi Atomerőmű fejlesztése tárgyában kötött szerződését.

A Népsziget rendezetlen jogi helyzete a rendszerváltozás óta folyamatos feszültséget gerjeszt a területért viaskodó két fővárosi kerület – Angyalföld és Újpest – valamint a területre szintén igényt tartó Fővárosi Önkormányzat között.

Az elmúlt huszonnégy év során e csaknem ötvenhektárnyi, vitatott területen szemmel láthatóan megállt az idő. A rendezetlen közigazgatási státuszból adódóan - sorra hiúsultak meg azok a fejlesztési projektek, amelyektől a helyi lakosság méltán várhatta életkörülményeinek jobbra fordulását.  A korábban kedvelt turisztikai célpontként, valamint a hazai hajógyártás központjaként létező félszigeten mára alig maradt valami, ami a korábbi patinás korszakot idézné. Két kocsma, egy sportcentrum, valamint egy éjjeli menedékhely búvik meg a lepusztult kempingek és nyaralók között. Míg az Újpesti-öböl túlpartján a kétezres évek második felében sorra épültek a luxus lakásokat biztosító lakóparkok, addig a szigeten élők számára nem maradt más, mint évről-évre, minden tavasszal megküzdeni az őket - többnyire - elöntő árvízzel. Ezt a helyzetet elégelte meg a területre bejelentett mintegy kettőszáz állampolgár, akiknek Oroszország Budapesti Nagykövetsége –  saját kérés alapján – a mai naptól ingyenesen biztosítja az orosz állampolgárságot, az ezzel járó okmányokkal együtt.

Felmerül a kérdés: milyen várható lépéseket tehet a magyar kormányzat abban az esetben, ha a referendum csakugyan „sikeres” lesz és Oroszország bejelenti a terület befogadását az Oroszországi Föderációba?

Jelen pillanatban úgy tűnik; hazánk politikai és védelmi eszközeit tekintve védtelen egy esetleges orosz beavatkozás ellen. A félszigetet Zsilip utcai bejáróját már jelenleg is ellenőrzése alatt tartja egy helyi biztonsági őrökből álló szabadcsapat, amely a tegnapi nap folyamán visszavonulásra késztette a helyszínre érkező körzeti megbízottat, valamint a társaságában található NAV-ellenőrt. Katonai fellépésre – a hazai védelmi erők állapotát ismerve – még csak nem is gondolhatunk és brüsszeli bennfentes információink szerint az EU túlságosan el van foglalva az Oroszország valamint Ukrajna között a Krímért folyó konfliktusával, ezért a Népsziget hova-tartozásával kapcsolatos kérdés egyhamar nem fog napirendre kerülni az illetékes albizottságban.

A hazai politikai pártok eltérően reagálnak a fennálló helyzetre.  Név nélkül nyilatkozó forrásunk szerint a vezető kormánypárti politikusok között egyre inkább teret nyer az az álláspont, miszerint a sikeres referendum esetén a meglebegtetett orosz beavatkozás akár még kapóra is jöhet a félresikerült paksi-atom szerződés feltételeinek enyhítése érdekében. Az ellenzéki pártok azonban egyöntetűen tiltakoznak a tervezett referendum ellen. Míg a „Kormányváltás” sajtótájékoztatóján a pártszövetség szóvivője hangsúlyozta: a jelenlegi helyzet egy mesterségesen gerjesztett szituáció, amely mögött az Orbán-Simicska birodalom háttéralkuja munkálkodik az orosz oligarchákkal, addig az LMP illetékes szakpolitikusa szerint a prognosztizált orosz tervek felmérhetetlen környezeti károsodást okozhatnak a félsziget élővilágában. 

Central Scrutinizer