1 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2016.03.10. 10:53:39
Hol volt, hol nem volt az állami vagyon. A moszkvai világbirodalmon túl, az átláthatatlan privatizációs üveghegyen innen, a nagy varázslók korában eltűntek a gyárak, üzemek, kastélyok, földek, erdők az állami tulajdonból.
Az elvarázsolt ország, nevesincs királysága (nem király a neve, de a királynál is nagyobb a hatalma) kedvenc, sőt kegyenc miniszterére bízta az állami birtok (f)osztogatását. Kopasztották is az államot, mint Márta asszony a vasárnapi húslevesbe való tyúkot, forró víz nélkül.
Rózsa Sándor és a világ valamennyi, valaha volt útonállója szájtátva bámul ránk, hogy ez lehetséges? Elvenni a vagyont azzal, hogy az Államé, mindnyájunké, kicsit pihentetni, aztán magamévá tenni aprópénzért, mint az olcsó utcalányt. Mindezt a jog, és az állam palástja alatt.
Az útonállás magánvállalkozásban soha nem lenne ennyire „hatékony”. És mindezt a magánvállalkozás elsődlegessége jelszavával! A lényeg: mindent jól összezavarni, akkor lehet igazán sikeresen a zavarosban halászni!
Az ostoba becsületesnek meg: „száraz tónak nedves partján, döglött béka kuruttyol!”
Megjelent a Magyar Fórumban „Nem mese ez gyermek címmel” 1995.
Állambölcseleti aforizmák
„…nem szabad, hogy egy államban kiemelkedő tisztességeket nyerhessen valaki azon az alapon, hogy gazdagságával kitűnik, sőt az erény sem lehet jogcím, ha hiányzik belőle a józan meggondolás” Platón — 32/7288-729
„Ha hitvány gazemberek kerülnek magas polcra, amennyivel méltatlanabbak erre, ugyanannyival gondatlanabbak és felelőtlenebbek lesznek, s eltelnek esztelen hetykeséggel és vakmerőséggel” (Demokritosz — 41/48)
„…az uralkodókra nézve nem előnyös, ha az alattvalóikban fennkölt gondolkodás, erős barátságok és életközösségek keletkeznek…” (Platón — 31/608) (üldözte is a kommunista párt az egyházat, és az egyesületet!)
„Ha valaki a közvagyon megdézsmálásában találtatik vétkesnek, csak akkor szabaduljon a börtönből, ha kiengesztelte a várost, vagy pedig az okozott kár kétszeresét térítette meg.” (Platon — 32/917)
„… nem nevetséges-e ha egész államok, népek közösségben, hivatalosan hazudnak?”
Lukianosz.
„ A jókra nézve kóros állapot biz’ az
Ha egy hitvány, ki azelőtt egy nulla volt,
Nyelvvel megejtve népét, becsre, polcra jut”
(Euripidész— Oltalomkeresők 423-425.sor)
„Az államok akkor pusztulnak el, amikor már nem képesek a hitványakat a derekaktól megkülönböztetni” (Antiszthenész —12/VI.5.) Mi, most, megtudjuk-e?
„Határtalan a törvény mit lop” Shakaspeare